Zene: Nagy Kristóf Bozont, Romhányi Áron
Szöveg: Nagy Kristóf Bozont

                                Ne tépd a szád!



Kócos arccal csapkodom, azt a fránya vekkert,
De így is hangosan szól

A forró reggel a hátamon ég
Szenes a pirítós

Szól a lány                                                (Kelj fel már?)
Jó csak egy pillanat még
A fogkrém éppen az arcomra fagy           (Na merre vagy?)
A tubuson nyomok még!

Ne tépd a szádat angyalom
Ma rád hagyom
A lelkem így is fáj nagyon
Hiszen balra fújt a szél egész nap
Ezt nem gondoltad át
Milyen sorscsapás, ha szóba állsz
Egy morcos férfi árnyékával
Egy édes szóval eltalálsz                           (Édesen eltalálsz)
Az ágyban megtalálsz

Az első tócsa pont a lábam alatt mászkált
Persze kigáncsolt                                        (Csúnyán elgáncsolt)

A sárga ingem zöldre vált
A lámpa más színt adott                              (Egy jelző lámpa volt)

Most szól a lány                                           (Hol vagy már?)
Jó csak egy pillanat még
E szép nap foltja még az arcomon van         (Na merre vagy?)
Az esőre várok még!


Bozontovics