Eszem ágában sincsen fájdalmat okozni, szeretetet, kényeztetést akarok
Adni, pelyhes porcok ütközésének dallamát hallani, és míg el nem 
töröm
Saját öklöm, addig folytatni, a kielégült nőstény fejek várják a gyerekes
Fojtogatást, pofozkodást, és nem számítanak arra, hogy az én imádatom
Más szinteken áztatja lábát, meglepettségük az első, dühtől fűtött ütéshez 
Nagyon mókás, hiszen nem tudják mire vélni szeretetem efféle kimutatását
Sulykolom zsíros orrukat, véres takony folyik szájukba, ez gusztustalanság 
Életösztönük felméri a veszélyt, és menekülne, de én lehengerlő fogásokkal
Gátlom a szökésüket, a füves fekhelyen rájuk mászok, beleikbe taposok, és
Kedvességet áramoltatok, próbálnak védekezni, de ujjaik akadálya törést
Szenved, az állcsontjuk reped, felső fogaik az ínyükhöz felmondást intéznek,
Járomcsontjuk kettő oldalról szakad, miután kezeimre segítségül hívtam a
Boxereimet, egyenes ütések érkeznek, az állkapcsuk és homlokcsontjuk 
Között lévő idomtalan kráter egyre mélyebb véróceánt gerjeszt, láthatóvá 
Válik, milyen drasztikus módosításokat voltam képes mutatni azzal, hogy
Kimutattam vágyódásom, és ez még csak kezdet, a tudatuk még itt van, és
Beszédre képes, de szavakat már nem hallok, csak állatias nyögéseket, a
Szemgödrüket körbevevő védelem nem véletlen, de jelen helyzetben már
Feladatát ellátni képtelen, rostacsontjuk az acéltól omnidirekcionálisan Változik, a beazonosítás, hogy ez valaha is egy emberi arc volt, fokozatosan
Romlik, ahogy halántékuk ostromlása megkezdődik, vizeletük, székletük 
Kilép testük játékából, eltávozik, az irányító agyat körbe ölelő rendszer
Percről percre hibákat észlel, visszafordíthatatlan sérülések, és a kómába
Vezető kényszer, orruk, arcüregek, és fogaik kihalt fajok, és a táskából Kivett vasrúd segítségével már rózsaszín gilisztákat is láthatok, nincsen Már több titok, szabadon a velő, az íny, tomboló érzelmi vihar söpör végig,
Amit képtelen felfogni az ízületi felszín, és a fényre érzéketlen pupillák
Fejüknek hátsó része nem kapott még dédelgetést, és ahogy belemarkolok
Szemgödreikbe, azokat megfogván kezdem el betonnal feltörni a nőstény
Ivarú kókuszterméseket, agyvíz keveredik az izzadtságommal, nyakszirtjük Immáron morzsákban létezik, ékcsontjuk a koponya ellentétes részén lévő Másik fajtársukkal találkozik, ez a módosíthatóságra egy újabb bizonyíték, Hiszen a fejük csak a fejlődés véget volt mindig is egyben, de most az én
Kibontakozott jellemem munkát csinált, bizonyította azt, hogy verhetetlen
Fogsorokat villogtató női arcokból felismerhetetlen tárgyak lettek, mintha Nem lett volna az emberhez, élőhöz soha semmilyen közük, hiányát adja
Újból a lélek, a megannyi törött koponyarész még együtt, de külön már a
Szellemiségét kimutatni abszolút képtelen, én kieresztettem azt, amit ők
Bennem felneveltek, átadtam karomon keresztül szívem, a koponyájukon, Arcukon keresztül az agyukhoz így már eljutottam, őket elértem, sikerem Egy végső bizonyítékként szolgál arról, hogy felém alaptalan a félelem.

- a hamarosan megjelenő 'Felhúzott Igen' albumról.

Letölthető Halalnihil lemezek: https://halalnihil.bandcamp.com/

Mindössze az Arcukat Fogom Betörni, Nem Kell Félni

Halalnihil

Related tracks