Jékely Gáspárral beszélgetünk az idegrendszer kialakulásának eredetéről és evolúciójáról, s ehhez kapcsolódóan, miért lehet hasznos egy tengeri gyűrűsféreg tanulmányozása, illetve mi lehet a slágertéma a következő évek agykutatásában.

XXX. Az idegrendszer eredete és evolúciója

Gregor Mendel születésének 200. évfordulóján arról beszélgetünk Poczai Péterrel, a Helsinki Egyetem Természettudományi Múzeumának munkatársával, a Szisztematika és Evolúció Kutatási Program igazgatójával, hogy mi is vezethetett Mendel kísérleteihez és felismeréséhez. A történet elsősorban nem is borsókról, hanem juhokról szól és Festetics Imre személyében van egy hangsúlyos magyar szála is a történetnek.

XXXI. - Mendel200 - A Juhos Társaságtól Gregor Mendel borsókísérleteiig

Az igazán jó sci-fik a valóságból is ötletet merítenek. Nem kivétel ez alól az HBO „The Last of Us” sorozata sem, amelyet az Ophiocordyceps rendbe tartozó gombák által „zombisított” hangyák esete ihletett meg. De mi történik egy ilyen hangyában, hogyan veheti át a gomba felette a kontrollt? Mi az értelme ennek az egésznek evolúciós szemszögből, mi az a szint, ahol a biológus kezd el borzongani és egyáltalán, létezhet-olyan gomba, ami zombivá tesz minket is? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az impakták XXXII. adásában Markó Bálinttal, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesével, hangyakutatóval és Kovács M. Gáborral, az ELTE Növényszervezettani Tanszékének vezetőjével, akinek a parazita gombák a szakterülete.

XXXII. Amikor a biológus kezd el borzongani - parazita gombák és “zombi” hangyák

Az Impakták "pilot" epizódja, melyben elmondjuk, hogy mi is a célunk a podcast-el, szólunk az MH17 katasztrófájában elhunyt Joep Lange-ról és az afrikai ebola járványról. Interjú-vendégünk Ferenci Tamás, akivel a védőoltásokról beszélgetünk.

I. Impakták podcast

Az impakták neomedievalizmsról szóló epizódjában Kelemen Zoltánnal beszélgetünk arról, hogy napjainkban miként fedezhetők fel egyre gyakrabban “középkori” tendenciák a popkultúrától a világpolitikáig.

XXXIII. Új középkor felé haladunk?

A szeptemberi Impaktákban az Európai Unió Human Brain Projectjét vesszük górcső alá Rancz Ede neurobiológussal, valamint Meskó Bertalan beszél arról, hogy merre is tart az orvos-beteg viszony, milyen kellene legyen a jövő orvostudománya.

II. Ha az életben nem hallottál még a C. elegans konnektómáról, itt az ideje, hogy pótold.

Az októberi Impaktákban egy feltörekvő magyar startup-project, a Codie egyik alapítójával beszélünk, illetve megmártózunk a mikroRNS-ek világában is.

III. Startup-világ és RNS-világ. Ha valamelyik megdobogtatja a szívüket, ide kattintsanak.

Oltások és járványok a hidegháború idején, pszichoaktív szerek vélt és valós hatása felnőttekben és gyerekekben ma. Itt a novemberi podcastünk.

IV. A Sabin-csepptől a Ritalinig: orvostörténet és pszichiátria az Impaktákban

Mi az a malakológia és miért foglalkozik vele valaki? Pótolható lesz-e egyszer a sérült emberi végtag? Mit árulnak el a csigák a fajképződésről és a szalamandrák a regenerációról? Januári podcastünkben Fehér Zoltán, a bécsi Természettudományi Múzeum múzeológusa osztja meg velünk expedíciós élményeit és Simon András, a Karolinska Intézet kutatója mesél a regeneráció-kutatásról.

VI. Balkáni csigákról és visszanövő szalamandralábakról szól a januári Impakták

Vízhólyagos volt a kezed a C64 joystickjától? A Space Invaders-t még most is nyomod? Vagy ezekről legfeljebb töriórán hallottál? Hogyan csinálunk sört és miért pont úgy? Van-e értelme a sörarcheológiának és igaz-e, hogy el lehet komlózni egy főzetet? Itt a februári Impakták.

VII. Miért gyűjt valaki számítógépet, és hogy készül a jó sör?

Interjú Szummer Csabával, a Károli Gáspár Református Egyetem docensével a pszichedelikus szerek terápiás használatáról. 

A pszichedelikus szerek nem egyszerű kábítószerek: sokkal intenzívebb élményt nyújtanak, viszont nem addiktívak. Haláltól rettegő rákbetegeknek megnyugvást hoz, papok számára pedig életük meghatározó spirituális élményét nyújthatja a pszichedelikus-trip, de a drogellenes törvények miatt kísérletezni is nehéz ezekkel a szerekkel. Persze rosszul is elsülhet a pszichoaktív élmény, Sartre a meszkalinozás után hónapokig arról hallucinált, hogy mindenhová rákok követik. Újra itt az Impakták.

VIII. Megismerhetnénk az életet, a világmindenséget meg mindent, de a törvényeink nem engedik

Hraskó Gábor biológus és tudományos ismeretterjesztő előszeretettel hangoztatja, hogy nem érdemes bedőlni a homeopátiának. Amikor viszont rákérdeztünk, mégis mit keres a dolgozószobájában hígított Berlini Fal és holdfény pasztilla, ki... ööö... elmagyarázta, hogy mire használja ezeket. Itt az Impakták 9. epizódja.

IX. Soha nem gondolná, mit találtunk a homeopátia legnagyobb magyar ellenzőjének otthonában

Katona Istvánnal a KOKI kutatójával beszélgetünk a cannabis agysejtekre gyakorolt hatásáról, drogpolitikáról és madarászatról.

XI. Hogyan hat a fű az agyra?

A magyarországi vízkészletek kiváló minőségűek. Eláruljuk, mi veszélyeztetheti mégis őket? Például Ön. 

XII. Ön hova dobja a használt óvszert?

Északkeletről jönnek az országba és nem tisztelik az ártereinket. Ezt az elképzelhetetlen mennyiségű pillepalackot igyekszik ártalmatlanítani a PET Kupa. 

Fotó: www.petkupa.hu

XIII. Huszonhárommilliónál is több jön belőlük Romániából és Ukrajnából

Mi történik, amikor két biológus informatikai témákról kezd beszélgetni? Az impakták legújabb epizódjában Varga Máté (gyakorló biológus) és Hraskó Gábor (egykori biológus, jelenlegi IT szakértő, a Szkeptikus Társaság korábbi elnöke) pontosan ezt teszik, és egy olyan téma kapcsán, ami mindenkit érint: a digitális szuverenitás kérdéskörét járják körbe és azt, hogy miképp veszítettük el a kontrollt a saját online életünk felett. 
Köszönjük a zenét Tövisházi Ambrusnak, a felhasznált borítókép Paulo Cirio “Sociality” projektjéből (https://sociality.today) származik. A beszélgetőpartnerek Mastodon fiókjai: @ghrasko@mastodon.social és @mvargam@mstdn.science. 

XXXIV. Mi kellene a digitális szuverenitáshoz?

A 2001-es orvosi Nobel díj egyik nyertese mesél a sejtciklusról és korabeli kísérleteiről. Igaz, ma már szinte mindenki csak egy félremagyarázott vicc miatt ismeri őt. Tim Hunt interjú az impaktákban. (Az interjú átiratát itt olvashatjátok:)

XV. - Ha nem értjük hogyan és miért osztódnak a sejtek, semmi mást nem érthetünk meg az életről

Az újkőkorszak során drámaian megváltozik Európa addig főleg csak vadászó-gyűjtögető közösségekből álló népessége: előbb dél-keletről korai földművesek, majd észak-keletről a kurgán síros, lovas, sztyeppei népek leszármazottai érkeznek. Az MTA Régészeti Intézetének munkatársával, Szécsényi-Nagy Annával arról beszélgettünk, hogy a három közösség keveredéséből hogyan alakult ki aztán a modern, európai genetikai állomány.  Bővebben itt: http://sciencemeetup.444.hu/2016/01/10/genek-irjak-ujra-europa-ostortenetet

XVI. Gének írják újra Európa őstörténetét

Az utóbbi időben egyre nő az ADHD-val, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdők száma. Az USA déli államaiban már 20 százalékot is elérheti az arányuk. De lehet, hogy ez a növekedés csak a gonosz pszichológusok műve?

Kérjük, töltsétek ki a podcast hallgatási szokásaitokat mérő kérdőív(ünk)et.
http://goo.gl/forms/3IPZmGiE7A
Köszi.

XVII. Több a figyelemzavaros gyerek, vagy csak jobban figyelünk a figyelemzavarra?

A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkor során a Kárpát-medencébe több irányból érkeztek bevándorlók. Ezeket a migrációkat ma már nem csupán a klasszikus régészet és a hagyományos antropológia eszközeivel lehet vizsgálni, hanem stabilizotópos és archeogenetikai módszerekkel is. Kulcsár Gabriellával, Kiss Viktóriával az MTA BTK Régészeti Intézet főmunkatársaival és Hajdu Tamással, az ELTE TTK Embertani Tanszék adjunktusával, az MTM Embertani Tár önkéntes munkatársával beszélgettünk, hogy mit is tudunk erről a mozgalmas időszakról. 

XVIII. Migrációs központ volt a bronzkori Kárpát-medence, de keveset tudunk egykori lakóiról

Honnan eredt és miképp vált népszerű ideológiává száz évvel ezelőtt a turanizmus? Hogyan zajlott az "ugor-török" háború? Mennyire jött be Magyarországnak a "Keleti Nyitás" 1.0? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk Ablonczy Balázs történésszel az új impaktákban.

XIX. Keleti Nyitás 1.0 - Turanizmus a korabeli Magyarországon

Mi késztette a Monarchia elitjét, hogy a 19. sz. végén felvegye a kapcsolatot az izolációból kilépő Japánnal? Miért lett a szigetország itthon is példakép és miért gondolják egyesek ma is Nap-honnak Nippont? Erről is beszélgetünk az év utolsó impaktájában.

XXI. Japán-magyar kapcsolatfelvétel a 19. században

A Vaskor során és különösen a népvándorlás megindulásával szinte csak kapkodjuk a fejünket, miképp változik a Kárpát-medencét lakó közösségek elnevezése. De a legtöbb hódítás nem járt lakosságcserével, csak lassú beolvadással. Folytatódik az impakták migrációs sorozata.

XXII. Kárpát-medencei migrációk - Vaskor és népvándorlások kora

Új sorozat indul az Impaktákban, ezúttal a neveléstudományról beszélünk kutatókkal. Az utóbbi hónapokban nagy visszhangot kapott a PISA felmérés és ennek kapcsán fókuszba került az a kérdés, hogy mit és miként is lehet mérni az oktatásban. Erről is beszélgettünk Nahalka Istvánnal az ELTE Neveléstudományi Intézetének oktatójával.

XXIII. - Tudomány-e a neveléstudomány?

Az impakták migrációs sorozatának zárórészében a Türk Attilával és Mende Balázzsal beszélgetünk arról, hogy tényleg Vereczkén keresztül érkeztek-e meg a honfoglaló magyarok a Kárpát medencébe, hol volt Etelköz, oda honnan érkeztek a magyarok és hogyan keveredhettek utána a már itt élő népességekkel.

XXIV. Honfoglalás - régészeti és archeogenetikai szemszögből

Az ELTE kurdisztáni régészeti expedíciójának tagjaival beszélgettünk az egykori asszír birodalom egyik fontos településének számító Grd-i Tle feltárásáról, a mai régészeti expedíciók kihívásairól és Kurdisztán jelenéről.

XXV. ELTE kurdisztáni expedíció

Ha magunkból indulunk ki, viszonylag egyszerűnek tűnhet, hogy hogyan lesz valakiből férfi és hogyan nő. De halakban nem ilyen egyszerű. És vannak fajok ahol egy egyed előbb hímmé válik majd nősténnyé. Vagy épp fordítva. Az impakták 26. adásában Orbán Lászlóval beszélünk különböző szex-determinációs rendszerekről. Bővebben: https://sciencemeetup.444.hu/2018/06/24/elobb-ferfi-aztan-no-a-halak-ivarmeghatarozasa-ezt-is-engedi

impakták 26

XXVI. Hogyan alakulnak ki a nemek?

Andreas Vesalius anatómia atlasza, a Fabrica, mérföldkő a vizuális ismeretterjesztés történetében. A sok látványos csontváz és izomember ellenére a korabeli felhasználók érdeklődését elsősorban a genitáliák keltették fel - vannak dolgok, amelyek nem változnak. Erről és a reneszánsz ismeretterjesztés egyéb érdekességeiről beszélgetünk Margócsy Dániellel az impakták legújabb adásában.

XXVII. Reneszánsz ismeretterjesztés

An interview with Peter and Rosemary Grant about their work on Galapagos finches. What were their main findings? Would they do anything differently now? Could be there signs of "ghost" finch populations in the genome of extant birds?
(For a Hungarian language transcript please see: https://criticalbiomass.blog.hu/2020/02/12/darwin_pintyek)

XXVIII. Rosemary and Peter Grant interview

Miért fontos, hogy a fejlődő agy azon sejtjei, amelyek egyszer csak elvesztik a kapcsolatukat a környezetükkel, elpusztuljanak? Hogy kapcsolódik ehhez az alkohol, és miért foglalkozik egy kannabisz-kutató ilyesmivel? Katona Istvánnal készült beszélgetésünkből fény derül ezekre a kérdésekre, mint ahogy arra is, hogy milyen hosszú és kacskaringós egy új tudományos felfedezés útja.

impakták

Pinned to spotlight

Popular tracks