Digitalizáció nélkül már kihalt volna az emberiség, ám fontos megtanulnunk ezen eszközöket bölcsen használni – állítja Rab Árpád trendkutató, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének vezető kutatója. De ki vagy mi segít tudatosságunk kialakításában? És mi lesz az emberiséggel, ha mind kevésbé vagyunk érzékenyek közös társadalmi problémáinkra? Ki véd meg bennünket, ha vészhelyzet esetén lebénulunk, ahelyett, hogy összefognánk? Adásunkban szó lesz még a Facebook által belengetett metaverzumról is – valóban ilyen közel már a virtuális világok kora? –, de beszélgetünk lelki egészségünk megóvásáról és arról is, hogy az idén derül majd ki, mit tanultunk eddig a pandémiából, s mit hozhat számunkra 2022.

A kísérletezések éve

Az agressziót szeretjük, vonzódunk hozzá, miközben tiltjuk – e felütéssel kezdődik legfrissebb podcastunk, amelyben Haller József neurobiológust, az NKE Kriminálpszichológiai Tanszékének vezetőjét kérdezzük. A beszélgetésben szó esik arról, hogy hol a határ az agresszió szükséges és káros szintje között; szóba kerül a fizikai mellett a szociális agresszió és annak fajtái is. Milyen tanulságai vannak a csimpánzokkal végzett kísérleteknek az agresszió társadalmi hatásaival kapcsolatban? Mikortól válik komoly szociális problémává a durvaság? És mitől függ az egyéni agressziós szintünk? Mindez kiderül mai adásunkból.

„Kell tudnunk, hogy ki győz”

Az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia 2021. május 9-én kezdődött, és szimbolikusan 2022. május 9-én fejeződött be, a történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulóján, amelyet az Európai Unió kialakulásához vezető út kezdetének tekintünk. Milyen jelentősége volt a konferenciának és melyek voltak a legfontosabb pontjai? A mai adásunkból egyebek mellett ezekre is választ kapunk. A felvétel a konferencia zárónapját megelőzően készült.

Konferencia Európa jövőjéről

Mai adásunkban a börtönök világáról lesz szó. Mi a különbség a fogház, a börtön és a fegyház között? Valóban túlzsúfoltak-e? Világszerte jellemző az alternatív büntetések terjedése, mi a helyzet ezzel kapcsolatban idehaza? 

A műsorban beszélünk a fiatalkorú fogvatartottak örvendetesen csökkenő számáról, a női foglyokról, valamint az anyákról, akik börtönéveik alatt szülnek, és az is kiderül, hogy tényleg jobb körülmények között nevelhetik-e ők ott „bent” gyermekeiket, mint sok esetben „kint” tennék. A fogvatartottak dolgoznak is. Milyen munkát végeznek és hogyan sajátítják el? Mennyi pénzt kapnak érte? Mindez kiderül a műsorból.

Túl a rácson

Valami egészen rendkívüli dolog történt az első világháború nyugati frontján, a sárral borított lövészárkokban 1914 decemberében. Egy nem hivatalos és spontán fegyverszünet révén ugyanis brit és német katonák találkoztak a távoli senkiföldjén: ajándékokat cseréltek, fényképeket készítettek egymásról, majd előkerült egy focilabda, és játszani kezdtek. Ez volt a Nagy Háború egyik legkülönösebb és legérzelmesebb pillanata. Mi magyarázza a szemben álló katonák ilyen szokatlan viselkedését? Miért nem hozhattak az ilyen megnyilvánulások áttörést a háború menetében? 

A Ludovika Podcast karácsonyi adásában erről az epizódról és más, nevezetes karácsonyokról beszélgetünk. Szó lesz a második világháború végi magyarországi ünnepekről, és arról is, hogyan töltötték az itthon maradottak és az emigráns magyarok a Szentestét 1956-ban.

Csendes éjek

Hetvenöt ember – ennyien töltik ma Magyarországon börtönökben a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésüket. Azt a halálbüntetés 1988-as eltörlését követően, annak alternatívájaként vezették be, ám szakmai körökben máig sok dilemma övezi.
Másképpen bánnak-e az egész életükre bezárásra ítélt rabokkal a fogvatartók? Milyen reményük marad a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést letöltőknek? Van-e arra mód, hogy sok évtized után mégis elhagyhassák a börtönt? S ha így lenne, biztonságban érezhetjük-e magunkat?
A Ludovika Podcast mai adásában Horváth Attila, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője kérdezi minderről Czenczer Orsolyát, az NKE RTK Büntetés-végrehajtási Tanszékének egyetemi docensét.

Élve eltemetve?

Lassan egy éve tart az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, s a harcok nem csitulnak. A 2022-ben kiteljesedő háború ugyanakkor fordulópontot jelentett Budapest és Varsó kapcsolatában is. Mi áll ennek hátterében? Mai adásunkban e témát járjuk körül.Honnan gyökerezik és milyen típusú barátságról van szó tulajdonképpen lengyelek és magyarok között? Valóban távolodott egymástól a két ország vagy a kulturális és társadalmi kapcsolatokat nem érintette a bizalmi válság? A Ludovika Podcast legfrissebb adásában Mitrovits Miklóst, a Közép-Európa Kutatóintézet tudományos főmunkatársát kérdezzük.

Barátok közt?

Szinte minden kisgyermek álma, hogy pilóta legyen, de nem is akármilyen pilóta, hanem a legjobb! Az álom pedig olykor valósággá válhat, esetünkben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatójaként. Egy pilóta életében az egyik legnagyobb elismerés, amikor megkaphatja a „szárnyakat”, és még nagyobb dicsőség, ha ez egy olyan kontinensen sikerül, ahol a legprofibbakat képzik.

Márpedig ez történt Novák Bálint zászlóssal, aki nemrég meg is kapta a kanadai szárnyakat, NKE-s hallgatótársa, Vimpek Balázs pedig hasonló képzésre indult februárban az Amerikai Egyesült Államokba. Mai adásunkban velük beszélgetünk erről a különleges képzésről.

Egy gyermekkori álom a felhők között

Vajon milyen lehet huszonévesen évekre börtönbe vonulni néhány dalszöveg, vagy indulatos mondat okán? Hihetetlenül hangozhat, pedig igaz: még a nyolcvanas években is előfordult itthon, hogy rockzenészeket, zenekarokat állítottak félre, vagy ítéltek börtönbüntetésre. Milyen műfajban tevékenykedtek az állambiztonsági szervek célkeresztjébe került együttesek? Kitől, mitől függött, hogy letöltendő börtönbüntetést kaptak-e? Miképpen zajlottak e perek?

Rockerek rács mögött

2050-re megduplázódik azoknak a városlakóknak a száma, akik számára nem lesz elérhető biztonságos minőségű víz, a vízigény pedig világszinten 80%-kal nő majd, a vízválság teljesen kicsúszik a kormányok irányítása alól. E drámai előrejelzések az ENSZ 2023. évi vízügyi fejlesztési jelentésében olvashatók, amelyet március 22-én mutattak be az ENSZ vízügyi konferenciáján. 

Pedig már ma is aggasztó a helyzet. A világ városaiban ma közel 1 milliárd ember küzd vízhiánnyal, vidéken pedig 2-3 milliárdnyian tapasztalnak vízhiányt évente legalább egy hónapig. 

A mai alkalommal erről az égetően fontos, az utóbbi időkig reflektorfénybe mégsem igazán került témáról beszélgetünk Bíró Tiborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánjával.

Legféltettebb kincsünk

Végzettségére nézve geológus volt, de dolgozott rakodómunkásként is. Ült börtönben jogerős ítélet nélkül kétszer is, volt vendégprofesszor a tengerentúlon, és tanított a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is. Leginkább mégis külföldön is ismert és elismert nemzetpolitikai szakértőként ismertük meg a nevét Duray Miklósnak, a tavaly decemberben elhunyt felvidéki magyar politikusnak. Mai adásunkban róla beszélgetünk Gyurcsík Ivánnal, Duray Miklós közvetlen munkatársával, az egykori Együttélés politikai mozgalom vezető titkárával, aki jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem regionális együttműködésért felelős rektori tanácsadója.

Duray Miklós öröksége

A 2000-es évek általános tapasztalata volt, hogy az európai társadalmak öregednek, s ez a folyamat különösen igaz a közszektorra. Míg 2000-ben 3 aktív lakosra 1 inaktív jutott, addig 2050-ben – az akkori előrejelzések szerint – ez az arány 2 a 3-hoz lesz. Európában közel 1 az 1-hez. Ma mennyire vonzó a közigazgatás a fiatalok számára, és milyen trendek jellemzik a korösszetétel alakulását? Miért érdemes választani a közszolgálati hivatást?

A Ludovika Podcast mai témája a hazai közszolgálat munkaerőpiaci vonzereje.

Mennyire versenyképes ma a közszolgálat?

A kis-, és középvállalkozások lassabban digitalizálódnak, mint a nagyobb vállalatok. A kkv-k digitalizációját – a vállalat mérete mellett – ugyanakkor befolyásolja az ágazat, amelyben tevékenységüket folytatják, valamint magának a vállalatnak a digitális érettsége is. A digitalizációs és ipar 4.0 vívmányok adaptálása, illetve a potenciális lehetőségek kihasználása azonban a kkv-k számára is versenyelőnyt jelenthet. Mindazonáltal a technológiai fejlődés a kkv-kat is kihívások elé állíthatja.

Mai adásunkban azt is vizsgáljuk, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek a digitális átalakulásnak a kkv-k szempontjából.

Hogyan hat a digitalizáció a kis- és középvállalkozásokra?

Mai adásunk vendége két, egyetemünk mester szakán végzett fiatal, akik a közigazgatásban kezdték pályájukat. Milyen életpálya-lehetőségek állnak végzőseink előtt? A fiatalok milyen körülményeket értékelnek, s azok mekkora szerepet játszanak az életpályájuk alakulását alapjaiban meghatározó döntések meghozatalában? Melyek a tipikus karrierutak, milyen motivációs eszközökkel tarthatóak meg, illetve vonzhatóak be a fiatalok? Segítségükkel e kérdésekre keressük a választ.

Pályakezdés a közigazgatásban

Amikor úgy döntünk, állatot veszünk vagy fogadunk örökbe, fontos figyelembe vennünk, hogy minden állatnak más és más igényei vannak.

Kedvenceink jóllétének alapja a felelős állattartási szemlélet, és az ember biztonsága szempontjából is fontos, hogy az állattulajdonosok felelősségteljesen gondoskodjanak kedvenceikről.

De mit jelet ez a gyakorlatban? Frigyer László r. alezredest, a Ludovika Sportegyesület Rendészeti Kutyás Szakosztályának vezetőjét Sallai Zsófia kérdezte.

Az állattartás tanulható!

Az NKE Rendészettudományi Karán Kis Tibornak, a Kriminológiai Tanszék adjunktusának vezetésével kibernyomozó szakirányos hallgatók egy csoportja a gyerekek elleni, online térben eljövetett szexuális kizsákmányolást vizsgálta. Ambrózy Dorián rendőr hallgató zászlóssal a tapasztalatokról beszélgettünk.

„Figyi, ha szeretsz, küldesz képet”

Lórántffy Zsuzsanna Mentorprogram új kezdeményezésként jött létre az NKE-n. Célja a dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott fiatalok tanulmányi és társadalmi felzárkóztatásának segítése az egyetem polgárainak önkéntes munkája által. E munkáról beszélget a Ludovika Podcast mai adásában Kaló József, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar docense és Tóth Enikő harmadéves Nemzetközi Biztonság- és Védelempolitika szakos hallgató.

Sorsok alakítói

Milyen alapvető feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy a gazdaság ismét növekedjen? A világban történő folyamatok hogyan hatnak a magyar piacra? Mekkora lehet az infláció 2024-ben? És egyáltalán: hol tart ma a magyar gazdaság a régió országaihoz képest?

A Ludovika Podcast legfrissebb adásában Lentner Csaba közgazdásszal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanárával beszélgettünk.

Mi várható a magyar gazdaságban 2024-ben?

Mi a különbség a közvetlen és a közvetett uniós források között? Miképpen tud hozzájárulni a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda a Magyarországnak járó források minél hatékonyabb felhasználásához? E témákról kérdeztük mai adásunk vendégét, Petri Bernadettet. Az adásból kiderül az is, hogy nemrég együttműködési megállapodás született a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda között. Ebből adódóan a miniszteri biztos asszony beszélt arról is, hogy az együttműködéssel létrejön az a tudásbázis, amely segítségével a közvetlen források lehívásához nélkülözhetetlen projektalapú gondolkodást az NKE hallgatói hasznosítani tudják.

Hogyan lehet hatékonyan lehívni az uniós forrásokat?

Mai adásunkban a magyarországi vízgazdálkodás, vízpolitika főbb kihívásairól lesz szó. Pálvölgyi Tamást, az NKE Víztudományi kar nemzetközi és stratégiai dékánhelyettesét, a Víz- és Környezetpolitikai Tanszék vezetőjét, a Környezeti Fenntarthatósági Intézet munkatársát kérdezzük arról, miképpen érinti vizeinket a klímaváltozás, mi a víz szerepe a fenntartható fejlődésben. A műsorban szólunk a Víz- és Környezetpolitikai Tanszéken folyó kutatásokról, a vezető kutatók munkáiról, a főbb kutatási irányokról, eredményekről, és arról is, miképpen zajlik a tudománykommunikáció e témában.

Hogyan vigyázzunk vizeinkre?

Az első, mai értelemben vett pártok a 19-20. század fordulóján jelentek meg. Ez volt a klasszikus tömegpártok időszaka: a tömeges tagságra a finanszírozáshoz szükséges tagdíjak okán is szükség volt. A 20. század közepére aztán a tömegpártok kora leáldozott. Mi volt ennek a kiváltó oka? Mi különbözteti meg a tömegpártokat az ez idő tájt létrejött néppártoktól? Az adásban szó lesz még arról is, hogyan kezdett professzionalizálódni a politikusi tevékenység, és miképpen szabtak keretet a vonatkozó törvények a politizálás módjának, pártok alapításának. Minderről szakértőnket, Horváth Anett egyetemi adjunktust, az NKE tanárát kérdezi Horváth Attila, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője.

Pártok, érdekek, képviseletek

Milyen múltra tekint vissza a túszejtés? Hogyan szabályozza e cselekményt a hazai és a nemzetközi jog? Milyen célokkal ejtenek túszokat, és vajon sikerrel szoktak-e járni a túszejtők? Hogyan zárult az egyik leghíresebb hazai túszdráma? A Ludovika Podcast legfrissebb adásában egyebek mellett e kérdésekről is beszélgettünk Petruska Ferenc alezredessel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékének tanszékvezetőjével.

Modern kori túszdrámák

Mai adásunk arról szól, miképpen működhet környezettudatosabban az NKE, s hogyan járulhat hozzá a fenntarthatósághoz szükséges fordulat megtételéhez. Erről kérdezi Kemény Gábor fejlesztési rektorhelyettest Czippán Katalin, a Környezeti Fenntarthatóság Intézet munkatársa, az NKE fenntarthatósági fejlesztési programjának szakértője.

Hogyan lehetünk boldogabbak?

Mai adásunkban a Trianon enciklopédia című kötetről beszélgetnek meghívott vendégeink, Hatos Pál, a Közép-Európa Kutatóintézet vezetője és Ablonczy Balázs, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet osztályvezetője.  A könyv ablak a jövőre, amely további olvasmányokra ösztökél – remélik a szerkesztők, akik úgy vélik, a kötet kiemelkedő összegzése annak, amit Trianon témájáról a modern történettudomány le tud tenni az asztalra.

Lehet-e nemzetköziesíteni a magyar fájdalmat?

Mit tehet egy ország az egyenletes, dinamikus növekedés érdekében? 
A közepes jövedelmi csapda egy olyan gazdasági helyzetet ír le, amikor egy ország gyors növekedéssel elér egy közepes jövedelmi szintet, de nem tud továbblépni a fejlett országok közé. A Ludovika Podcast mai adásában igyekszünk átfogó képet adni a közepes jövedelmi csapdáról, és segítünk megérteni, hogy mit tehetnek az országok annak érdekében, hogy elkerüljék ezt a sorsot.

Feljebb lépni, de hogyan?

A Ludovika Podcast mai adásában egy nagyon aktuális és érzékeny témáról, a gyermekvédelemről beszélgetünk. Arról, hogy mit tehet egy ország, s benne a szakemberek, szülők annak érdekében, hogy a gyerekek testi-lelki egészségben, biztonságban nőhessenek fel. A témáról szakértőnkkel, Hegedűs Judit habilitált egyetemi docenssel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Magatartástudományi Tanszékének vezetőjével beszélgetünk.

Hogyan óvjuk meg a gyerekeket?

A geopolitikai helyzet az elmúlt évtizedben módosította a költségvetési prioritásokat Európában. 2014-ben, az orosz-ukrán konfliktus kezdetekor az európai országok a védelemi beruházások növeléséről döntöttek, majd e lépés létjogosultságát támasztotta alá a 2022 februárjában kezdődött háború Oroszország és Ukrajna között. Azóta már végképp nincs kétség afelől, hogy szükséges-e a GDP legalább 2%-át honvédelemre fordítani. De hogyan hat a katonai kiadások növelése a szociális és jóléti ráfordítások alakulására? Egyszerűbben szólva: rosszabbul élnek-e az emberek ott, ahol többet költenek honvédelemre? A Ludovika Podcast mai adásában erről lesz szó.

Rosszabbul élnek ott, ahol többet költenek honvédelemre?

Miért fontos az északi-sarkvidék a XXI. században a globális politika szemszögéből? Milyen nehézségekkel jár az infrastrukturális fejlesztés, illetőleg a hajózás a sarkvidéken? Mai adásunkban Szilvási Simon, az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájának harmadéves doktorandusza válaszol kérdéseinkre.

Miért kap kiemelt figyelmet az Északi-sarkvidék?

Melyik kukába mi kerülhet, és van-e egyáltalán értelme a szelektálásnak? Sikerül-e elérnünk, hogy 2040-ig a Magyarországon keletkezett hulladékmennyiség 65 százalékát újrahasznosítsuk? A Ludovika Podcast mai adásában egyebek mellett ezekről is beszélgetünk Ráti Józseffel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének tanársegédjével.

Szelektíven, de okosan!

Az élelmiszerellátási-láncok a társadalom egyik alapvető létfeltétele, hiszen ez az a folyamat, amely az élelmiszereknek a termelőktől a fogyasztókig való eljuttatását jelenti. A Ludovika Podcast adásában Sikos T. Tamással, az NKE Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék kutatóprofesszorával és a Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézet egyetemi tanárával; illetve Kovács Andrással a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelem Tanszék egyetemi docensével e folyamatról, ennek sérülékenységéről, az e-kereskedelemről, illetve a koronavírus-járvány kereskedelemre gyakorolt hatásairól beszélgettünk.

(A felvétel 2020. november 23-án készült. A járványhelyzetre való tekintettel a podcastbeszélgetést nem stúdióban, hanem online rögzítettük.)

Hogyan jut el hozzánk az élelmiszer?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez kapcsolódó ludovika.hu tudományos portál  ismeretterjesztő podcast csatornája.

Popular tracks by LudovikaPodcast