Ölelkezők

Ökoköltemény

Ha Életében

Anna Után

A Szerelem Sivatga

A Félig Csókolt Csók

A testvér az a nő, aki szeret,
De vágya nincs és semmit sem akar. 
Tenger-nyugalmú mosolya mögött 
Nemes, vagy nemtelen célt nem takar. 
Nincs elfogultság benne, s nincs zavar. 
Nincs macska-szeszély, 
s nincs tigris-fölény, 
Olyan, mint a jó lelkiismeret
Az öntudat virágos küszöbén. 
Tartózkodása nem titkos ígéret,  
Nem szűzi hó, mely olvadásra vár, 
De kőbe metszett, rendületlen lényeg.

Látod, ez az a nő, aki testvéred. 
Ez az a nő, akiben megszűnik
A nemek örök, nagy szerelem-harca, 
Mely hódítás és leigáztatás,
Ha százszor pásztor-idill is az arca. 
Bilincs nehezül és rabszíj fonódik 
A szeretőkre a vágy vak tüzében. 
De szabadság van a testvériségben.

A testvér az a nő, aki szeret,
De sohasem lesz gyermekeid anyja, 
Csak álmaidnak, lélek-gyöngyeidnek 
Töretlen-tömör aranyfoglalatja.
Ki távol tőled - melletted áll mindíg, 
S a szépség ködös ormai felé,
Ha megállottál - újra útnak indít. 
Mint halkbeszédű alpesi kalauz, 
Komolyan kormányozza léptedet,
S ha végső dalba fogsz: tündér-echó: 
Megszázszorozza hattyú-éneked.

A testvér

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön. Amen. 


Anna örök

Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy.
Csak, hogy lényink egyesüljenek.

Ha, leányka, te vagy a mennyország:
Akkor én csillagá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom.

Fa leszek

Pannón Melankólikusok are Christina Domene and Robert Hofmann. In this project they set Hungarian poems to music.

Pannon Melankolikusok