Listen in on Part 3 of the conversation with Dr Peter Erdi about his and Dr Zsuzsa Szsvetelszky's new book, REPAIR. We discuss resilience at personal, object, community, and global levels, capitalism as a possible runaway process, goal-directed systems, and the future of repair.

Towards a Repair Society Part 3 Conversation with Peter Erdi

A hatalom megszerzéséről és az elvesztése miatti bosszúról, pénzről, befolyásról, játszmákról is szól Térey János műve. Mintha ma írta volna. Pedig több mint húsz éve jelent meg először A Nibelung-lakópark. A Székesfehérvári Vörösmarty Színházban látható az ebből készült előadás Szikora János rendezésében. A darab főszereplője a Hagent alakító Gáspár Sándor, vele beszélgetünk a mű üzenetének érvényességéről, az előadás titkairól, Hagen karakterének igazságairól, szövegről, zenéről és arról is, mi dolga egy robotnak a színpadon...
Az előadás főbb szerepeiben Ballér Bianka, Ladányi Júlia, Sághy Tamás, Sarádi Zsolt, és Trokán Péter látható. A Nibelung-lakóparkról ez olvasható a színház oldalán:

"...A Lakópark és a Toronyház a modern hatalmi struktúrák szimbólumai, lakói csúcsvállalkozók, ügyvédek, modellek, és a minitársadalmat segítő rendőrök, tűzoltók. A helyi Nornák, azaz sorsistennők, a Rajna-menti tőzsdére vetik vigyázó szemüket, mert amíg profit van, ők boldogan híznak, ám hiba csúszik a számításba: Hagen, egy félisten, aki nem kapott elég hatalmat, szervezkedni kezd a fennálló társadalmi rend ellen. Vajon ez lesz a Lakópark vége?"

Nibelung_lakópark_Gáspár Sándor_podcast

Fogantatás, várandósság, szülés, gyermekágy az elmúlt évszázadokban - Mióta védett az állapotos nő? Mi volt a bába szerepe, hogyan lehetett egyszerre a nők megmentője és bűnbak is?  Milyen sors jutott a 16. századtól a 20. század elejéig a megesett lányoknak, a házasságon kívül született babáknak, a gyermektelen nőknek? Korabeli ábrázolások, eszközök, tárgyak fotói, anatómiai képek, és rengeteg izgalmas történet, vallomás, tudományos információ, emberi történet.  Erről a rendkívüli kultúrtörténeti kötetről az egyik szerző, és egyben a könyv szerkesztője Krász Lilla mesél.

Születés és anyaság a régi Magyarországon_Krász Lilla

Milyen szerepe van az életünkben a véletleneknek? Miért nem jó, ha sztereotípiákban gondolkodunk? Hányszor végzünk döntési helyzetben - tudtunkon kívül - valószínűségszámítást? Milyen látszólagos ellentmondások akadályozzák, hogy pontosan ítéljünk meg egy helyzetet? A valószínűségszámítás történetével és megértésével foglalkozik Keszthelyi Gabriella könyve.

A szerző egyetemi tanár és a tudománynépszerűsítés elkötelezett híve. Milyen színű a valószínű? Jövő hétfőn könyvbemutató:  https://fb.me/e/5Rxi4hS2e   

Milyen színű a valószínű? - Keszthelyi Gabriella

"Az Éppen annyi lényegre szorítkozó mondataival, elhallgatásokkal, késleltetéssel és többértelműsítő megoldásokkal tartja fenn a figyelmet, miközben az elbeszélői szólamok és a szereplők élethelyzetei áttűnnek egymáson. Többnyire a mindennapok küzdelmeit figyeljük, az élet ismerős és mégis sajátos múlását, a kimerevített pillanatokat, az emberi viszonyok bonyodalmait, amelyek sokszor a dermesztő vagy épp feloldó események fénytörésében nyernek értelmet... " - olvasható az új kötet fülszövegében a méltatás Áfra János költőtől. Légrádi Gergellyel a novelláit inspiráló élményekről, érzésekről, információkról, a kötet jellemző kérdéseiről beszélgettünk, és időről, ritmusról, sorsokról, abszurdról...