hArc önmagaddal

Minden nap tanulok valamit és
Az idő begyógyít egy-egy sebet
Van, amit magammal hordok, míg élek
És van, ami kopik, nem küzdök vele

S Te a létezésednek a vetületét
A szemembe nézve kutatod ott,
Ahol a múlt hibáit a Rólad
Bennem alkotott képeddel takarod

Tudom, hogy önigazolást
Keresel bennem, valaki mást
Amikor nem a saját szívedben
Kutatod a feloldozást

Reméltem adhatok magamból valamit,
Mivel utat mutathatok
Ez, ami hajt, úgy is, ha gyakran
Az árral szemben haladok

Vállalom, amit kell
Az előítéleted nem érdekel
Ez egy harc az élettel 
Mindenkit nem győzhetsz meg érvekkel
Ez egy harc önmagaddal 
Félelmeiddel és hazugságaiddal
Ha elengeded, tied lehet,
De erőszakkal el nem érheted. 
 
Tömegbe én eleve nem
Akarok olvadni, elevenen
Tiltakozom, hogy sorozat gyártva
Minden tett szájba legyen rágva 

Emberáradat manipulálva
Az előadást figyeli száj tátva
Olyan a műsor, amit épp játszva
Nem veszed észre: te vagy a bábja


Elégedetten dőlsz majd hátra
Hogy a választ már más kitalálta
Elég magaddal foglalkoznod
Hogy el hidd: többé nem a te dolgod

De pont így nő meg a rendszer súlya
Ami mindig a mi vállunk nyomja
Hogyha  hagyod hogy elsodorjon
Én inkább, kezembe veszem a sorsom, 

S Vállalom, amit kell, 
Az előítéleted nem érdekel 
Ez egy harc az élettel 
Mindenkit nem győzhetsz meg érvekkel 
Ez egy harc önmagaddal 
Félelmeiddel és hazugságaiddal
Ha elengeded, tied lehet,
De erőszakkal el nem érhted

Vállalom, én átadom, amit kell…

HaRC ÖNMAGADDAL

gepono