Zene: arcaans
Szöveg: Petőfi Sándor: FÖLTÁMADOTT A TENGER...

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!
....
Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Föltámadott a Tenger

On YouTube

Szöveg: SZLT
Zene: arcaans

Vándorok

144 ezer
önként jelentkező
te a földre érkezel
megkért a létező.

Kitűzött égi cél.
Ez a mentőakció.
Itt egy alvó nemzedék
és egy sötét régió.

Ez vár egy vándort. Ez vár.
Ez vár egy bátort. Ez vár.

A cél a végtelen
és a tét az sem csekély.
Az örök értelem
megküzd a lelkekért.

Megérthetetlenül
tombol az ősi szív.
Fékezhetetlenül
ő a magasságba hív.

Ez vár egy vándort. Ez vár.
Ez vár egy bátort. Ez vár.

De a fény nem érkezik
sok hosszú éven át.
Csak az idő létezik
és ez furcsán hát terád.

De érzed itt lehet
egy áttörési pont.
A fénynek célja ez,
így tart kompressziót.

Még vár, egy vándort. Még vár.
Még vár egy bátort. Még vár.

És a szó beteljesít.
Feltartod két kezed,
mert az áldás érkezik
és te végignézheted.

A rezgésszám magas
és az öröm végtelen.
Ezt úgysem éli túl
a túlzott félelem.

Ez vár (Csak a szív) egy vándort. (Csak a szív) Ez vár.
Ez vár egy bátort. (Csak a szív).

Vándor

Vándorok (epic version)

Vándorok

Vándorok (Hungarian-Gypsy party music)

Szöveg: Máté 5:3-12
Zene: arcaans

Boldogok a lélekben szegények, 
mert övék a mennyek országa. 

Boldogok, akik szomorúak, 
mert majd megvigasztalják őket. 

Boldogok a szelídek, 
mert övék lesz a föld. 

Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, 
mert majd eltelnek vele. 

Boldogok az irgalmasok, 
mert majd nekik is irgalmaznak. 

Boldogok a tiszta szívűek, 
mert meglátják az Istent. 

Boldogok a békességben élők, 
mert Isten fiainak hívják majd őket. 

Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, 
mert övék a mennyek országa. 

Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. 

Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! 

Így üldözték előttetek a prófétákat is.

Boldogok

Menedék (cinematic)

Vers: Pilinszky János – Kihűlt világ
Zene: arcaans

Kihült világ

E világ nem az én világom,
csupán a testem kényszere,
hogy egyre beljebb, mint a féreg
furakodom beleibe.

Így táplálkozom a halállal,
és így lakik jól ő velem;
az életem rég nem enyém már,
vadhúsként nő a szivemen.

Minden teremtett elevenből
kijózanodva a szemét
így ütközik ki, leplezetlen
föladva hiú szégyenét.

A mindörökre ismeretlen
végül is így lesz otthonos.
Mint hervadás az őszi lombot,
a pusztulás bebalzsamoz.

Kihűlt világ ez, senki földje!
S mint tetejébe hajitott
ócskavasak, holtan merednek
reményeink, a csillagok.

Kihült világ

Szöveg: 91. Zsoltár
Zene: arcaans

Aki a Felséges rejtekében lakik, 
a Mindenható árnyékában pihen,
Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom! 

Mert ő ment meg téged a madarász
csapdájától, a pusztító dögvésztől. 
Tollaival betakar téged, 
szárnyai alatt oltalmat találsz, 
pajzs és páncél a hűsége. 

Nem kell félned a rémségektől éjjel, 
sem a suhanó nyíltól nappal, 
sem a homályban lopódzó dögvésztől, 
sem a délben pusztító ragálytól

 Ha ezren esnek is el melletted, 
és tízezren jobbod felől, téged akkor sem ér el.

 A te szemed csak nézi, 
és meglátja a bűnösök bűnhődését. 

Ha az Urat tartod oltalmadnak, 
a Felségest hajlékodnak, 
nem érhet téged baj, 
sátradhoz közel sem férhet csapás. 

Mert megparancsolja angyalainak, 
hogy vigyázzanak rád minden utadon,
kézen fogva vezetnek téged, 
hogy meg ne üsd lábadat a kőben. 

Eltaposod az oroszlánt és a viperát, 
eltiprod a fiatal oroszlánt és a tengeri szörnyet. 

Mivel ragaszkodik hozzám, 
megmentem őt, oltalmazom, 
mert ismeri nevemet. 

 Ha kiált hozzám, meghallgatom, 
vele leszek a nyomorúságban, 
kiragadom onnan, 
és megdicsőítem őt.

Megelégítem hosszú élettel, 
gyönyörködhet szabadításomban.

A Te szemed, csak nézi

A te szemed csak nézi

Szöveg: Wass Albert – Én és az Isten
Zene: arcaans

Ilyenek vagyunk

Nagy-nagy rémek űztek,
már mindent bejártam:
végső menedéknek
Istennél megálltam.

S lám az Isten nékem
sziklaszilárd vért lett,
gond meg nem találhat,
baj hozzám nem érhet,

mert az Isten nékem,
míg másnak csak támasz,
nekem menedékem,
végső menedékem!

Míg örömben jártam,
nem leltem meg Istent.
Rá csak most találtam,
hogy elveszték mindent.

Ilyenek vagyunk mi,
gyarló földi férgek,
úgy térünk csak Hozzád,
bánatok ha érnek,
szertekuszált álmok,
széttépett remények.

Ilyenek vagyunk

Vers: Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk
Zene: arcaans

Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk.

Az éjtől reggel, a nappaltól este,

A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,

Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
 
[Chorus]
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindíg búcsuzunk.

Mi Mindig

Mi mindíg búcsúzunk

Vers: SZLT - Önmagunkban
Zene: arcaans

Az idő úgy nyel el,
Hogy beléd mérgeket kever.
Ereidbe oltva mételyt.
Lopakodva, vonz be kételyt.

Langyos vízben kezdi, mint a békát
De végül megfőzi: dicső  nyomorékát.
Két nap közt, a változás csekély,
Észlelni ezért nincs esély.

De ha évek távlatából nézed,
Arcodon kiütközik minden apró részlet.
Ötven, hatvan, hetven év alatt
Egy ifjúból, kívülről nézve: aggastyán maradt.

De furcsa mód, ha nincs kéznél  tükör,
Egyeseknél a lélek belülről, még mindig tündököl.
De nem mindenkinél.
Van akit, addigra széjjel tép a lét,
S csupán a múltja lesz a saját példakép.

Forgatva gondolatait a rothadó, elmúló test körül,
Az elme börtönében a lélek
Sosem üdvözül.
Csak körbe körbe jár, keresve kiutat,
De fogságban a szív,
Utat sosem mutat.

Az idő nem kímél:
Egyre csak felzabál.
De csak a tested az,
Ami a múltért kiabál:

Hogy erősebb, szebb
Cselekvőbb volt régen.
Mennyivel jobb volt,
Szikrázóbb volt a hó is, akkor télen.

De a léleknek:
ezek a hangok a rácsa,
A szögesdrótok, 
amiktől megsérül a szárnya.

A múlt visszhangzó hangjaitól:
nem halljuk az Istent!
Mert, hogy őt meghalljuk:
Ahhoz kéne kis csend!

Egy aprócska csend,
Önmagunkban, hogy újra szálljunk!

Önmagunkban

Each song here, comes from an individual experience.
Creative collab with the Soul. 💖
I'm trying to break through the main reality with unique-spiritual-mystic moods. Sometimes it succeeds. No limits, no borders!
 
🕉 Love & Light to Everyone... Namaste. 🕉

Önmagunkban

arcaans

Related tracks